Minőség-Szakértelem


SZAKÉRTŐI MŰSZAKI ÁLLÁSFOGLALÁS

Az expandált polisztirol (EPS) általánosan alkalmazott kemény hab hőszigetelő anyag az építőiparban. Elterjedt alakja a lemez, de formába habosítással igény szerinti-, és az alkalmazott szerszámnak megfelelő termékek is előállításra kerülnek. Ilyenek többek között a hőszigetelő/bennmaradó zsaluzóelemes falazóelemek termékcsaládjai.
Az EPS hőszigetelő zsaluzóelemek készülnek normál „fehér habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,045-0,032 W/mK, valamint grafitadalékos „szürke habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,035-0,030 W/mK között változik testsűrűség függvényében.

A műszakilag bevált építőipari formahabosított termékek testsűrűsége 20-30 kg/m3 így az ehhez tartozó λ érték „fehér habnál”: 0,035-0,033 W/mK, grafitadalékos „szürke habnál” 0,032-0,030 W/mK.
Ugyanazon rendelkezésre álló beépítési helyen- és anyagvastagság mellett, a „szürke hab” EPS hőszigetelés nagyobb hatékonyságra képes, ezért meghatározott épületszerkezeti egységeknél elterjedőben van. Miközben a hőszigetelési hatékonyság jogos cél, a gyártók érthető gazdaságossági megfontolások miatt alacsonyabb anyaghányad mellett igyekeznek ezt elérni. Az anyagszükséglet csökkentésének egyik módja a formahabosítás során olyan „takaréküregek” kialakítása, amitől a fajlagos anyagszükséglet mérséklődik.

Mi lesz ennek hőtechnikai következménye?

Összehasonlításképpen, ha megnézzük a perforált (un. open) EPS hőszigetelő lemezek hőszigetelő tulajdonságait, az látható hogy a 0,040-0,038-as λ értékkel rendelkező anyagok a perforáció útján előidézett lyukaknak (kisméretű zárt levegős tereknek) köszönhetően 0,045-0,042-re romlanak. Tudott, hogy a perforáció (téves és kellően át nem gondolt!) páratechnikai megfontolásból történik, de hőtechnikai következményei jól érzékelhetőek. A romlás attól áll elő, hogy az EPS mikrócelláiba zárt mozdulatlan levegő jobb hőszigetelő, mint a kisebb-nagyobb -ugyan- zárt furatokban, „takaréküregekben” pangó.

A hőszigetelőüvegezés analógiájából azt is tudjuk, hogy kb. 20 mm légrés-vastagságig beszélhetünk olyan zárt térről, ahol még nem mutatható ki áramlás. Ha megmozdul a levegő a bezárt „takaréküregben” akkor az rontja a hőszigetelő-képességet.

A 20 mm-es „bűvös” határ tapasztalati alapon az átszellőztetett légréseknél is megfigyelhető, ahol szintén ez az a vastagság ahol, már a hideg és a meleg levegő fajsúlykülönbségéből adódóan megindul a természetes áramlás. Azonban ami szükséges az átszellőztetett légréseknél, az nem engedhető meg a hőszigetelő anyagokban.

Vizsgáljuk meg egy réteges EPS szerkezet hőtechnikai változásait:

 

 
a/1 
 
b
 
 
a/2
 
c
 
a/3
 
EPS
O2
EPS
beton/vasbeton
EPS

 

 
Vastagság (cm)
Megjegyzés
 
I.
 
 
II.
 
III.
 
IV.
 
V.
 
VI.
 
VII.
 
VIII.
 Vizsgált változat
a/1. EPS
6
5,5
5,5
5
5
4,5
4,5
4
Form EPS
b. levegő
0
1
1.5
2
2,5
3
3,5
4
Ø henger
a/2. EPS
6
5,5
5
5
4,5
4,5
3
4
FormEPS
c. beton
12
 
állandó
a/3. EPS
6
 
„U” érték a takaréküregnél
0,19
0,19
0,20
0,20
0,21
0,21
0,22
0,23
Fal m-ként a vizsgált hengeres levegő-zárványok (takarék-üregek) mennyisége %-ban
U (W/m2K)
réteges EPS
10% levegő
 
-
 
0,19
 
0,191
 
0,191
 
0,192
 
0,192
 
0,193
 
0,194
réteges EPS
20% levegő
 
-
 
0,19
 
0,192
 
0,192
 
0,194
 
0,194
 
0,196
 
0,198
réteges EPS 30% levegő
 
-
 
0,19
 
0,193
 
0,193
 
0,196
 
0,196
 
0,199
 
0,202
 
homogén EPS
 
0,19

 

Megjegyzés: a vizsgálat során figyelembe vett tömör EPS, λ értéke: 0,035 W/mK.

Következtetés: a zárt légteres „takaréküregekkel” készülő formahabosított EPS falelemek, falazatba épített formában nem mutatnak kedvezőbb hőtechnikai minőséget.

Balatonfűzfő 2009. 05. 31.

Borzák Balarám Béla